| A Loch Ness-i szörny rejtélye
A Loch Ness-i szörny, vagy ahogy rajongói hivják: Nessie, i. sz. 565 óta foglalkoztatja a kiváncsi embereket. A Skóciában lévő nagyjából 500 édesvizű tó közül (amelyeket a skótok saját szavukkal ‘loch'-nak neveznek) mindössze háromban látták Nessie-t. Érdekes, hogy csak ez a három tó nagyon mély, és ennek a három tónak a partján erdei fenyők állnak, ami szintén jelentős eltérés a skót tavak többségétől. Ezekre a tényekre alapozva néhány tudós a következő elméletet alkotta meg.
Az erdei fenyők jóval több gyantát termelnek, mint a többi fenyőfajta. Aki már látott karácsonyfának feldíszített erdei fenyőt, az minden bizonnyal észrevette, hogy az alatta lévő ajándékokon a fa nedve is láthatóva válik előbb-utóbb. Amikor egy öreg erdei fenyő elpusztul és beleesik a tóba, lemerül a tó fenékre és elkezdi kiereszteni a gyantáját.F A gyanta az elpusztult fatörzs oldalán marad odaragdva, és a bomló fában keletkező gázokat nem engedi eltávozni. Az így csapdába esett gáz hólyagokat képez a fa törzsén. Ahogy a hólyagok egyre nagyobbak lesznek, felhajtóerejük elég lesz ahhoz, hogy a fatörzset a felszín felé emelje. A víz nyomása a tó fenekén nagyobb, mint a felszín közelében, így a hólyagokra ható nyomás is folyamatosan csökken, ahogy a fatörzs a felfelé halad. Mivel a gázok térfogata a nyomás csökkentésének hatására megnövekszik, a hólyagok is megnövekednek. Minél nagyobbra nőnek a hólyagok, annál nagyobb az általuk kifejtet emelőhatás, ezért a fa egyre gyorsabban emelkedik felfelé. Végül a hólyagok szétrobbannak, a fatörzs pedig gyorsan visszasüllyed a tó fenekére. Időnként ez a jelenség egy-egy fatörzset akár a tó felszínéig is felemelhet, így a tóból kiemelkedő, majd gyorsan visszabukó, furcsára felfúvodott fatörzseket nézik az emberek szörnyfejeknek.
F Az eredeti cikk nem foglalkozik azzal a nyilvánvaló kérdéssel, hogy miért merülne el egy erdei fenyő a tóban, ha a fa általában úszik a vizen. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
